domingo, 16 de noviembre de 2025

Villa de CALATAÑAZOR. Rio MILANOS. Rio SEQUILLO. Puerto DEL TEMEROSO. Soria. Jatorrizko esanahiak.





◇◇◇

Villa de CALATAÑAZOR.
Rio MILANOS.
Rio SEQUILLO.
Puerto DEL TEMEROSO.
Soria.
Jatorrizko esanahiak.

◇◇◇

CALATAÑAZOR
Soria eta El Burgo de Osma artean.
Calatañazorrera goikaldetik iritsita, Erdi Aroko hiriaren panoramika ikusiko dugu. Alde horretatik, hego-ekialdea dago, Milanos ibaia zeharkatzen duen malkartsua. 
Trokartearen sakonera dela eta, ez da beharrezkoa harresiak erabiltzea herria babesteko; herrixka aurrealde horretatik ageri da, fatxada irregularra osatuz, eta eliza nabarmentzen da haren profilean.
Beheko aldean herrixka inguratzen duten harresiek eta gazteluaren hondakinek ematen diote herriari gotorleku-itxura berezi hori.

-Jatorria
Esaten dute:
" La etimología de Calatañazor lo haría provenir del árabe "Qalat al-Nusur", "Castillo del azor", o de las águilas según otros."
Baina ez da holan, euskera da,
Erdi-Aro-ko euskera
(1002 baino lehen),
Berreskuratzearen eta Birpopulaketaren Arokoa.

CALATAÑAZOR <> KALATAÑAZOR.

0.3 GARATANIAZAURR

0.2 GARA TA
NIHA ZAI
ORRE

0.1 GARAI EDA
MIHA ZAIN
NUA AURRE
rE HERR

0. GARAIAN HEDA
BEHA ZAIN
MUGAREN AURREAN
DEN HERRI.

-Esanahia:
PUEBLO QUE MIRA VIGILANDO
EXTENDIDO EN UNA ELEVACIÓN
ENFRENTE DE LA FRONTERA.

-Bilakaera:
0. GARAIAN HEDA
BEHA ZAIN
MUGAREN AURREAN
DEN HERRI.

1. GARAA (E)TA
MIA ZAI
NUHAI  AURRIE
RE  HERR

2. KALAA  TA
NIA ZA
HIE  ORRE
E  ERR

3. KALAA TA
ÑA ZA
(II)  URR(I)
(I) (I)RR

4. KALAATAÑAZAURR-RR
(au > o)

5. KALATAÑAZORR
(R oso sendoa)

<> CALATAÑAZOR.

♧♧♧

Rio MILANOS.
Soria.
Rio y Foz de MILANOS debajo
de Calatañazor.

-Jatorria:
Erdi-Aro-ko euskera
(1002 baino lehen),
Berreskuratzearen eta Birpopulaketaren Arokoa.

MILANOS

0. BEHEKO ERREKA DEN OSO.

-Esanahia:
QUE ES EL ARROYO DE  MUY ABAJO.
(de Calatañazor)

-Bilakaera:
0. BEHEKO ERREKA DEN OSO.
1. MIIGU  ILIGA rIN  OSO
2. MIIHI IL(I)HA  (I)N OSO
3. MILANOS(O)
4. MILANOS

♧♧♧

Rio SEQUILLO.
El Sequillo es un arroyo sobre El Burgo de Osma, Soria.
(Hay otros con ese nombre).
(Uxama <> Osma)

SEQUILLO 

-Jatorria:
"Por su poco caudal"...bakarrik?
Edota euskeraz ere.
Erdi-Aro-ko euskera
(1002 baino lehen),
Berreskuratzearen eta Birpopulaketaren Arokoa.

<> SEKUILIO
0. OSMAren GOIan ERREKA LEHOR.

-Esanahia:
-Arroyo Seco en lo Alto de Osma.

-Bilakaera:
0. OSMAren GOIan ERREKA LEHOR.
1. USNEi KUIe ILIGE  LIO
2. ISHE KUI ILIHI LIO
3. SEKUIL(I)L(I)O
4. SEKUILLO 
<> SEQUILLO

♧♧♧

Puerto DEL TEMEROSO.
Soria.
Milanos ibaiaren eta Sequillo ibaiaren artean, Temerosoko portua altxatzen da (1080 m).

-Jatorria:
Erdi-Aro-ko euskera
(1002 baino lehen),
Berreskuratzearen eta Birpopulaketaren Arokoa.

DELTEMEROSO
0. GOI DOR AURRERA HEDA BEHA DEN ORO OSO.

-Esanahia:
CIMA ALTA QUE MIRA ADELANTE
DEL TODO MUY EXTENSAMENTE.

-Bilakaera:
0. GOI DOR AURRERA HEDA BEHA DEN ORO OSO.

1. HUI  DU  ARRIE  ITE  M(I)E
rE (U)RO OSO.

2. (II)  D(I)  ELII  ITE  ME
EROOSO

3. DELITEMEEROOSO
= DEL(I)TEMEROSO

4. DELTEMÉROSÓ

Gaztelaniatik, ulertu gabe, entzuten da:
               "Del  Temeroso"
                         edo
                 "El Temeroso"

♧◇♧
@fga51
♧◇♧




SU. Fuego. Jatorrizko esanahia.


◇◇◇

SU.
fuego.
Jatorrizko esanahia.

☆☆☆

SU.
Fuego.
Bizkaian: suRtako <> sutako: del fuego.
Beraz: su < suR antzinean.

-Jatorria:
0. IZ IS OrO BErO ERRETZEN DAUNA.

-Esanahia:
El Fluido Luminoso Caliente que Quema.

-Bilakaera:
0. IZ IS OrO BErO ERRETZEN DAUNA.
1. (I)  (I)S  UU  U(I)U (I)RRIZI rEUHE.
2. SUUUURR(II) (III)
3. SU(R)
4. SU

♧◇♧
@fga51
♧◇♧

sábado, 15 de noviembre de 2025

GILTZA. Llave. Jatorrizko esanahia.


◇◇◇

GILTZA.
Llave.
Jatorrizko esanahia.

☆☆☆

A.
0. Ge Iltze Itxi Dauna.
-Lo que Cierra Sin Clavos.
1. Giltzitzirauha
2. Giltzitziaia
3. Giltztzaa
4. GILTZA

B.
0. Ge EguR Itxi Dauna.
-Lo que Cierra Sin
Maderos / Trancas.
1. Gi ihiR itzi (r)a(i)ha.
2. Gi iiL  (i)tz(i)  a(i)a
3. GILTZA


♧◇♧
@fga51
♧◇♧

MANDO. Mulo, Mula. Jatorrizko esanahia.



◇◇◇

MANDO.
Híbrido de yegua y asno.

A.
0. BehoR Ama Eta AstoaR Aita Dauzana.
-El que Tiene Padre Asno
y Madre Yegua.
1. Biu ana ite eztoe eta rozehe.
2. B(ii) ana t(i) (i)to(i)  (i)da uz(ii).
(au > o)  (b > m)  (t > d)  (d > r)
3. Manaddoro(z)
4. Man(e)doo
5. MANDO

B.
0. ZAMA ZAN DArAMANA OrO
-El que Lleva Todas las Cargas Grandes.
1. AMA HAN DEENEHE  OO
2. EMA  AN  D(IIHII)  OO
3. (E)MAANDOO
4. MANDO


♧◇♧
@fga51
♧◇♧


BEHOR - BEHI - ZEZEN - IDI.Yegua - Vaca - Toro- Buey. Jatorrizko esanahiak.




◇◇◇

BEHOR - BEHI - ZEZEN - IDI.
Yegua - Vaca - Toro- Buey.
Jatorrizko esanahiak.

☆☆☆

BEHOR
yegua
0. ZALDI BER DEN EME OrO DOR.
(ber den > berdin : igual)
-Hembra del caballo que es todo lo más igual (a él).
1. ZErI  BE rE  ENE  OO rORR.
2.  II    BEE   EHE  OO  ORR.
3.  BEEEH(E)OOORR
4. BEHOR

♧♧♧

BEHI
vaca
0. ZEZEN EZ BER DEN EME.
(ez ber den > ezderdin: diferente)
Hembra del toro que es
diferente / distinta (a él).
1. ZEZE E BE (r)EH INI
2. EE  E  BE  EH  IHI
3. EBEHII
4. BEHI

♧♧♧

ZEZEN
toro
0. ADAR LUZE ZORROTZ ZAN DAUN ARR(k).
(zan den > handi)
-Macho que Tiene Cuernos Largos
Muy Afilados.
1. ErE  rUZE  ZULUZ ZEN rO  A.
2. EE   UZE  ZIrI  ZEN U E.
3. (II)  (I)ZE  ZII  ZEN  (I)  (I)
=  ZEZ(I)ZEN.
4. ZEZZEN
  =  ZEZEN.

♧♧♧

IDI
buey
0. ZEZEN DEN IrEIN
-Toro que es castrado.
1. ZIZI  DI  IrII
2. II DI III
  =  IDI

♧◇♧
@fga51
♧◇♧



viernes, 14 de noviembre de 2025

Izan zena, gaur egun ere ba da...milaka urte igarotaura bere bidean: SALTO, ZALDI, YEGUA.



◇◇◇

Izan zena,
gaur egun ere ba da...
milaka urte igarota
ura bere bidean:
Salto, Zaldi, Yegua.

☆☆☆

0. Oso Heda Aurrera Goitik DoR.
-Desplazarse Muy Hacia Adelante
Lo Más Desde Arriba.
1. Usu ira arrea huiti to.
2. (i)S(i)  (i)a  al(i)e  (ii)t(i) to.
3. Saal(e)tto.
4. SALTO

♧♧♧

0. Saltoka Dabilena.
-El Que Anda a Saltos.
1. Salduga remilihe
2. Saldihe inirii
3. Saldii ihiii
4. Zaldiiiii
  = ZALDI
   (caballo)

♧♧♧

0. Bidaierako Egokia Dena.
-La que es Adecuada Para
los Viajes o Trayectos.
1. Ui(r)eeegu (i)hug(i)a (r)iha.
2. iieeegu  uha (i)a
3. iieeeguuaa
= iegua = YEGUA
(behor)

♧◇♧
@fga51
(jv.g-aren  proposamenekin)
♧◇♧

CERRAR  (pero no la puerta) - ATACAR - ATRACAR (3 sentidos) : -atracar una embarcación.- atracar un banco - atracarse de comer. Jatorrizko esanahiak.



◇◇◇

- CERRAR  (pero no la puerta).
- ATACAR .
- ATRACAR (3 sentidos) :
-atracar una embarcación.
-atracar un banco.
-atracarse de comer.
Jatorrizko esanahiak.

☆☆☆

ZERRARR / CERRAR.
(pero no la puerta...)
Atacar. Oldartu.
Jatorrizko esanahia.
0. Zan Aurrera Heda
Arin Ahal DoR Oro Den.
-Que es Desplazarse Muy Hacia Delante
Todo Lo Más Veloz Posible.
1. ZE  ARREA ErA 
AIN AA rUR UU RI
2. ZE  ERR(I)A (I)A
A(I) AA (I)RR  (II) (I)
3. ZEERRAAAAARR
  = ZERRAR  /  CERRAR.
               (AtacaR)

♧♧♧

ATAKARR / ATACAR.
Oldartu.
0. Zan Heda KaR Aurrera Den.
-Que es Muy Duro Desplazamiento
Hacia Adelante.
1. HAN ETA KARR ARRIE rE
2. A(HE)TAKARRARR(II) (I)
3. ATAKARR(A)RR
4. ATAKARR-RR  (txit sendoa)
  = ATACAR

♧♧♧

ATRACAR
-Robar con violencia.

ATRACÓN.
-Hartazgo de comida.

ATRACAR.
-Arrimar al muelle una embarcación.

☆☆☆

ATRACAR 
-Robar con violencia.

0. ATERA KAR
-Sacar con dureza
-Robar con violencia.
(robar: lapurtu, ostu, ebatsi)
1. ATRA  KAR 
=  ATRACAR

☆☆☆

ATRACÓN.
Hartazgo de comida.
0. ATERA  AGOTI(K) DEN
-Que se saca / sale por la boca.
1. ATRA  AKODI  riN
2. ATRA  AKOri iN
3. ATRA AKO(ii)N
4. ATRAAKON
  = ATRACÓN

☆☆☆

ATRACA(R)  /  ATRAKA egin
Parar junto al muelle una embarcación.
0. KAI ALDERA GELDI GERA(tu).
-Quedarse parado
a la vera del muelle.
1. GAI  ATERA  KERI KEA
2. HA ATRA K(II) K(I)A
3. AATRAKKA
  = ATRAKA egin
  = ATRACAR  (cast.)

♧◇♧
@fga51
♧◇♧