◇◇◇
HABIA.
KABIA.
nido.
-Jatorria:
0. ZOrI(ek) EKARRI ABAR IHAR MEHE ZAN
ORO ZEHAR HEDA DEN
BORO BAT EGINEZ.
(zan den : handi: grande/mucho-a
-os-as)
-Esanahia:
Muchas Ramitas Secas Finas
Traídas Por Los Pájaros Que Están Desplazadas Cruzadas (Entrelazadas, Trenzadas) del Todo Haciendo Un Cuenco.
[ redondo (semi)esférico cóncavo-convexo :
BORO-bil (en 3D) ]
-Bilakaera:
0. ZOrIek EKARRI ABAR IHAR MEHE ZAN
ORO ZEHAR HEDA DIrEN
BORO BAT EGINEZ.
1. ZUII (I)KAR ABA (I)A NIHI HAN
UU ZIA ErA rIrIN
BUU BADEHINI.
2. (III) KA AUA A HII HA
(II) (I)A (I)A (II)
BII UArIIHI
3. KA A(I)A A (II) A
AA
BII IA(III)
4.1 KAAAAAAABIIIA
= KABIA
4.2 GABIA*
4.3 HABIA
HABIA.
KABIA.
nido.
-Jatorria:
0. ZOrI(ek) EKARRI ABAR IHAR MEHE ZAN
ORO ZEHAR HEDA DEN
BORO BAT EGINEZ.
(zan den : handi: grande/mucho-a
-os-as)
-Esanahia:
Muchas Ramitas Secas Finas
Traídas Por Los Pájaros Que Están Desplazadas Cruzadas (Entrelazadas, Trenzadas) del Todo Haciendo Un Cuenco.
[ redondo (semi)esférico cóncavo-convexo :
BORO-bil (en 3D) ]
-Bilakaera:
0. ZOrIek EKARRI ABAR IHAR MEHE ZAN
ORO ZEHAR HEDA DIrEN
BORO BAT EGINEZ.
1. ZUII (I)KAR ABA (I)A NIHI HAN
UU ZIA ErA rIrIN
BUU BADEHINI.
2. (III) KA AUA A HII HA
(II) (I)A (I)A (II)
BII UArIIHI
3. KA A(I)A A (II) A
AA
BII IA(III)
4.1 KAAAAAAABIIIA
= KABIA
4.2 GABIA*
4.3 HABIA
HABIA.
KABIA.
nido.
-Jatorria:
0. ZOrI(ek) EKARRI ABAR IHAR MEHE ZAN
ORO ZEHAR HEDA DEN
BORO BAT EGINEZ.
(zan den : handi: grande/mucho-a
-os-as)
-Esanahia:
Muchas Ramitas Secas Finas
Traídas Por Los Pájaros Que Están Desplazadas Cruzadas (Entrelazadas, Trenzadas) del Todo Haciendo Un Cuenco.
[ redondo (semi)esférico cóncavo-convexo :
BORO-bil (en 3D) ]
-Bilakaera:
0. ZOrIek EKARRI ABAR IHAR MEHE ZAN
ORO ZEHAR HEDA DIrEN
BORO BAT EGINEZ.
1. ZUII (I)KAR ABA (I)A NIHI HAN
UU ZIA ErA rIrIN
BUU BADEHINI.
2. (III) KA AUA A HII HA
(II) (I)A (I)A (II)
BII UArIIHI
3. KA A(I)A A (II) A
AA
BII IA(III)
4.1 KAAAAAAABIIIA
= KABIA
4.2 GABIA*
4.3 HABIA
KABIA.
nido.
-Jatorria:
0. ZOrI(ek) EKARRI ABAR IHAR MEHE ZAN
ORO ZEHAR HEDA DEN
BORO BAT EGINEZ.
(zan den : handi: grande/mucho-a
-os-as)
-Esanahia:
Muchas Ramitas Secas Finas
Traídas Por Los Pájaros Que Están Desplazadas Cruzadas (Entrelazadas, Trenzadas) del Todo Haciendo Un Cuenco.
[ redondo (semi)esférico cóncavo-convexo :
BORO-bil (en 3D) ]
-Bilakaera:
0. ZOrIek EKARRI ABAR IHAR MEHE ZAN
ORO ZEHAR HEDA DIrEN
BORO BAT EGINEZ.
1. ZUII (I)KAR ABA (I)A NIHI HAN
UU ZIA ErA rIrIN
BUU BADEHINI.
2. (III) KA AUA A HII HA
(II) (I)A (I)A (II)
BII UArIIHI
3. KA A(I)A A (II) A
AA
BII IA(III)
4.1 KAAAAAAABIIIA
= KABIA
4.2 GABIA*
4.3 HABIA
Oharra:
Kabia ez dator latinezko "Cavea" -tik.
Hori jakintsu batzuek esaten dute.
"Cavea" hitza animalientzako kaiola bati edo erlauntza bati buruzkoa izan daiteke.
Hala ere, erromatarren ikuskizun publikoetan eserlekuen kokapena deskribatzeko erabiltzen zen gehien antzinatean.
Euskaroek bazituzten txoriak eta habiak
erromatarrak iritsi aurretik, eta bazekiten
oso ondo izendatzea, noski...
Euskararekin edo protoeuskararekin azal daitekeenak ez du eskatzen latinaren, zeltaren, indoeuroparraren eta onomatopeien mailegurik...
Euskara paleoeuroparretik dator eta logika eta arintasun osoz hitz egin da, latina eta grekoa dakiten eta zelta edo indoeuropear hiztegia duten baina euskaraz ez dakiten "bizkorrak" baino askoz hobeto.
protoeuskara paleoeuropar gutxiago.
Asko jota, gaur egungo euskara-hiztegia dute, aurpegi gogorra eta ez diotenarekiko errespetu gutxi, nahiz eta akademiko tituludunak izan, edo tesiak "zuzentzen" dituzten katedradunak izan.
beste batzuen doktoregoak.
Nota:
Habia / Kabia no viene del latín "Cavea".
Eso lo dicen algunos sabihondos.
La palabra "cavea" puede referirse a una jaula para animales o incluso a una colmena.
Sin embargo, su uso más común en la antigüedad era para describir la disposición de los asientos en los espectáculos públicos romanos.
Los eúskaros ya tenían pájaros y nidos
antes de la llegada de los romanos y sabían nombrarlos muy bien, evidentemente...
Lo que se puede explicar con el euskera o protoeuskara no requiere préstamos del latín, ni del celta, ni del indoeuropeo, ni de onomatopeyas...
El euskera viene del paleoeuropeo y se ha hablado con toda lógica y fluidez y mucho mejor que los "listos" que saben latín y griego y tienen un diccionario de celta o indoeuropeo, pero no saben euskera y mucho
menos protoeuskera paleoeuropeo.
Como mucho tienen un diccionario de euskera actual, mucha cara dura y poco respeto por lo que ignoran aunque sean académicos titulados, o catedráticos que "dirigen" tesis doctorales de algunos otros.
♧◇♧
@fga51
♧◇♧
No hay comentarios:
Publicar un comentario